Ha informatikáról van szó, napjaink egyik legdivatosabb kifejezése az Internet of Things (IoT). Az internethez csatlakozó okoseszközök nemcsak a közvetlen környezetünkben elérhető "kütyükön" keresztül képesek megkönnyíteni életünket, de az épületek, sőt egész városok szintjén is. A Schneider Electric kutatása alapján az épületüzemeltetők 63 százaléka okos analitikai eszközökkel kívánja hatékonyabbá tenni létesítménye működését, és 88 százalékuk szerint 2019-re ez a beruházás meg is térül.
Milyen szereplők együttműködése szükséges ahhoz, hogy egy város valóban "smart city" legyen? Milyen hatással lesz az okos megoldások elterjedése, a digitalizáció és a robotizáció az emberek életére? Hogyan tanulhatunk a rendelkezésre álló elképesztő adatmennyiségből? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Portfolio Smart City 2017 konferenciájának második szekciója, mely az okos városok és az ember kapcsolatát vizsgálta.
A smart city projekt nem csak az okos "kütyüket" jelenti, egy város akkor lesz "okos", ha a benne élőknek meg van a képessége, hogy ezeket az újításokat használják is. Szintén fontos, hogy egy megoldás csak akkor lehet smart, ha látszik az időbeli megtérülése is - hangzott el a Portfolio Smart City 2017 konferenciáján.
Okos Város weboldalt indított a Lechner Tudásközpont. A hazai és nemzetközi projekteket bemutató Okos Város Online Példatárban több száz érdekes gyakorlatot ismerhetünk meg. A térképes keresőfelülettel ellátott adatbázis eredményes példákon keresztül mutatja be az okosváros-fejlesztések sokszínűségét.
Kedd este jelent meg a döntés.
Holnap jön az amerikai inflációs adat.
De már látszódnak a magyar devizánál a túlvettség jelei.
Ez nem az óriásvállalat éve.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
